A korrupció világméretű probléma, és számos országban endemikus. Nem olyan probléma, amelyet büntetőjoggal hatékonyan lehet kezelni, ahogyan azt a korrupcióellenes jogszabályok nagy része igyekezett tenni. A korrupció elleni küzdelem ezért nagyrészt a politikai szférában zajlik.
A korrupció elleni küzdelem valóban gyakran az egészséges demokrácia jele, de más kérdések, például a kormányzati beavatkozás csökkentése vagy a jogbiztonság növelése érdekében folytatott helyettesítő háború is lehet.
A bírói kar szerepe
A korrupcióellenes stratégia nagy része jellemzően az igazságszolgáltatás körül forog. A bírákat a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú részének tekintik, mivel hatáskörrel rendelkeznek a korrupcióval gyanúsítottak kivizsgálására és felelősségre vonására. Bizonyos esetekben azt is megtagadhatják, hogy egy folyamatban lévő nyomozást nyilvántartásba vegyenek, vagy hogy elfogadják a vádakat egy személy ellen, megakadályozva ezzel, hogy az illető tovább kerülje az igazságszolgáltatást.
A korrupció elleni küzdelem tehát szorosan kapcsolódik az igazságszolgáltatás függetlenségéért folytatott küzdelemhez. Sok országban alapvető jognak tekintik, hogy a bírák politikai befolyástól mentesen működjenek. Ezt azonban nehéz lehet érvényesíteni, mivel az igazságszolgáltatás és a kormányzat között gyakran szoros kapcsolat áll fenn. Ez különösen igaz azokra az országokra, ahol a közvélemény már most is jelentős ellenséges érzelmeket táplál az igazságszolgáltatással szemben.
A jogbiztonsághoz való kapcsolat
A jogbiztonság kérdése szorosan kapcsolódik a korrupció elleni küzdelemhez is, mivel a kormányok biztosak akarnak lenni abban, hogy bizonyos jogokat és eljárásokat tiszteletben tartanak minden hivatalos vizsgálat vagy büntetőeljárás során. El akarják kerülni az igazságtalanság vagy a téves igazságszolgáltatás kockázatát is. Ezért veszik figyelembe a jogbiztonságot minden új korrupcióval kapcsolatos jogszabály vagy politika értékelésekor, mivel a kormányt terheli annak bizonyítása, hogy intézkedései igazságosak és méltányosak. Ha nincs jogbiztonság, gyakran nagy a kockázata annak, hogy az igazságszolgáltatás a kormány bevonása nélkül a saját kezébe veszi az ügyeket, és eldönti, mi az igazságos és méltányos. Ez nemcsak a két hatalmi ág közötti bizalom eróziójához vezethet, hanem komolyan alááshatja a jogállamiságot is.
A korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedések
Még ha a korrupciót nem is célozza meg kifejezetten egy szakpolitika vagy jogszabály, akkor is előfordulhat a szakpolitikai folyamat melléktermékeként. Ezért a korrupció elleni küzdelem nemcsak a jogszabályok és a büntetőeljárás révén lehet hatékony, hanem különböző adminisztratív intézkedésekkel is, beleértve az ellenőrzéseket és a csalás elleni képzést. Az Európai Unió például rutinszerűen hajtja végre a korrupcióellenes politikákat, mint például az Európai Bizottság 2002. december 15-i határozata az összeférhetetlenség megelőzéséről (BOARD) és a korrupcióellenes politikai keretrendszer (INTEGRÁLT AKTÍV REGISZTER), hogy biztosítsa az átlagpolgár érdekeinek védelmét és a közpénzek etikus felhasználását. .
Miért nincs jogszabály?
Míg általánosan elfogadott, hogy a korrupció globális probléma, az egyes országokban nincs egységes megközelítés arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni. Ennek részben az az oka, hogy a korrupciót nem mindig tekintik bűncselekménynek. Egyes országokban inkább politikai kérdésnek tekintik, ezért a legtöbb korrupcióellenes jogszabály nem a folyamat kriminalizálására, hanem inkább az érintett politikai és pénzügyi intézményekre való nyomásgyakorlásra irányul. Ez volt a helyzet például Olaszországban, ahol 2017-ben bevezették a Legge Severino-t (átláthatósági törvény) az átláthatóság növelése és a pénzügyi válság nyomán az országban kialakult titkolózás kultúrája elleni küzdelem érdekében.
Megoldások
A korrupció elleni küzdelem legjobb módja kétségtelenül a hatékony korrupcióellenes politikák végrehajtása. Ennek leghatékonyabb módja a közvélemény figyelmének felkeltése és az emberek ösztönzése arra, hogy jelentse a korrupciógyanús tevékenységeket. Bár ez nem mindig lehetséges, bizonyos esetekben jobb proaktívan fellépni és szembeszállni a korrupcióval, mint hagyni, hogy az elharapózzon.
Az is fontos, hogy a problémát tágan szemléljük, mivel a bűnözés és a korrupció között gyakran nincs egyértelmű kapcsolat. A bűnözés elleni sikeres küzdelemhez nem csak rendőrökre van szükség, hiszen a bírák, ügyvédek és börtönőrök is érintettek. Ráadásul azok az emberek, akik korrupt módon igyekeznek befolyásolni a kormányt, ezt általában nem véletlenül teszik. Gyakran a lakosság egy olyan szegmensét célozzák meg, amely nem képes vagy nem hajlandó jelenteni tevékenységüket.
Végeredményben egyértelmű, hogy a korrupció jelentős globális probléma. Ugyanakkor nem mindig kriminalizálják. Nagyon valószínű, hogy a probléma egy ponton politikai megoldást igényel. Addig azonban fontos, hogy közigazgatási és bírósági eljárásokkal folytassuk a küzdelmet ellene. Csak akkor mondhatjuk majd el, hogy felszámoltuk a korrupciót a társadalmunkban.